Vers: Verstanulásról
9nem szeretek verseket tanulni lol
Verstanulásról:
Verseket tanulni fölösleg,
Minek megtanulni, nem értem.
Napokig tanulom ok nélkül.
Fogom-e használni? Nem feltétlenül.
Csak elfelejtem felelés után,
Időt rászánni csak időpazarlás.
Valahányadikára a paraszt panasz,
Egy rohadt drámából kell idéznem azt.
De nem ez a legnevetségesebb dolog,
Hanem az, hogy rögtön miután felmondom,
Soha többet rá sem fogok gondolni,
Mert eleve fölösleges volt megtanulni.
Rémítően rengeteg rühellhető részben
Rohadtul régies, retkes, rút rím röhejesen
Röhög rútan rengeteg riadt, reggeltől
Raboskodó, rémülettől rémesen remegő
Diákra, hisz nekik költői képeket,
Köztük hasonló alliterációt kell tanuljanak meg.
Sokan hozzák fel az alapműveltséget,
De a versek abba mégis hogy férnek?
Mitől több valaki, amikor az utcán is
Megállítanak és el tudja mondani:
,,Ég a napmelegtől a kopár sík szarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta"?
A verstanulás még hagyján, de legalább
Ne kelljen megtanulni a költők életrajzát.
Manapság az irodalmat le se szarja a legtöbb
Ember, és a legtöbb költő, aki verset költött,
Akiről az iskolák órákat tartanak, már rég,
Évtizedek, évszázadok óta nem él.
Állandóan emlegetjük a költői képeket,
Költői kérdést, metaforát, átvitt értelemben
Értett dolgokat, amiket szimbólumoknak is hívnak.
Ezek mellett vannak áthajlások, ehhez a
Mondathoz hasonlóak. Ezek tudása kicsit
Sem ér meg tanulást, fölösleges ilyet tudni.
Többet ér, ha az egészről magasról teszünk,
Versek tanulásával többek kicsit sem leszünk.
Iskolában felelés után mind felejtős,
Meg amúgy is, a legtöbb emberből
Költő biztos nem lesz, vagy legalább is
Olyan, aki keres vele megélhetést is.
Mindennapi életben a verseknek
Abszolút nincs semmi jelentősége,
Pedig a versek tanulását már ovitól
Kezdve erőltetik, előadásokra való
Verses beszéd-szerűségek felmondására,
De azok meg-e maradnak az ovisoknak?
A legtöbb diák a verseket ingyen jó jegynek,
Míg a hozzám hasonló lassan tanuló gyerekek
Átkoknak, rettenetesen könnyen beszedhető
Rossz jegyeknek látja a nélkülözhető,
És fölösleges időpazarlásra szánt
Dante poklából jött versek megtanulását.
A versek megtanulását őszintén mondva
Én hanyagolnám a jó büdös picsába.
Iskolában az ember megtanulja, felmondja,
Aztán a hátralevő hetven évében soha
Semmilyen körülmények közt felmondani
Nem fogja a verseket az ég világon senki.